A kyokushin karate BUDO karate, amely művelőjének életformát ad.
BUDO: a harci művészet, BUSHIDO, a harcos útja, minden japán filozófia és történelem része.
A BUSHIDO életvitel, viselkedési norma, amelyben a fegyelem és az erkölcsi érték bír a legnagyobb fontossággal - egyszóval a teljes elkötelezettség (ez a harcművészeteket gyakorlók életének minden területén megnyilvánul, különösen a társadalom, a munkahely, az iskola, az edzőterem és a család iránt).
A kyokushin karate tehát több mint sport. Belső tartalma, filozófiája, sajátos erkölcsi értékrendje van, amelyben kiemelkedő szerepet kap a társadalomban való helytállás és a család tisztelete.
Filozófiájának lényege:
- fegyelem mint szellemi fegyelem, önfegyelem, testi, fizikai fegyelem,
- tisztelet másokkal és önmagunkkal szemben,
- a tulajdon tisztelete, és tisztelet saját testünk és szervezetünk iránt,
- a becsület vonzódás, közeledés ahhoz, ami helyes, vagy közeledés egy általánosan elismert viselkedési módhoz
A kyokushin karate harcmodora "know -down" rendszerű-teljes erejű küzdelem. Célja, hogy a szabály-rendszer által megengedett technikákkal az ellenfelet a megengedett felületeken harcképtelenné tegyük.
A küzdelem kemény test-test elleni harc. Művelőitől kitartó munkát igényel, hogy a megmérettetéseken, a vizsgákon és versenyeken kellő felkészültséggel álljanak helyt a tatamin. A hosszú esztendők edzései során fejleszti a fegyelmet, következetességet, pontosságot, gyorsaságot, hogy a technikákat a lehető leghatékonyabban tudják alkalmazni.
A rendszeres tréningek és versenyek edzetté, az élet más területein is kitartóvá teszik a karatékákat.
A karatéban való elmélyülést tanulóknál 10-kyu-fokozatban, mesterszinten 10-dan-fokozatban mérik.
A kyokushin karate Sosai Masutatsu Oyama mester által megalapított karate iskola.
OYAMA mester l923-ban született, és már gyermekkorában elkezdte a harci művészetek gyakorlását. Először kempót tanult, majd a mai modern karate megalapítójának, Gichin Funakoshinak lett a tanítványa. Később, miután 1947-ben megnyerte a első háború utáni Japán karatebajnokságot, saját felfogása, és életstílusa szerint formálta át az addigi karatét, így megalkotta a kyokushint, amely elsősorban az erőn és kitartáson alapszik. Szigorúan fegyelmezett és életszerű edzésmódszereiről, rendkívüli megpróbáltatásairól kiemelkedő töréstechnikai teljesítményeiről és a kemény küzdelmi rendszeréről lett igazán híres az egész világon, ugyanakkor szigorú erkölcsi téziseiben megtalálhatók a család és az idősebbek tisztelete is.
Sosai Masutatsu OYAMA 10 danos mester célja a kyokushin karate világszervezet (IKO) megteremtésével, ennek az életmódnak és harcmodornak világviszonylatban történő elfogadtatása, és elterjesztése volt.
A stílus népszerűsítésére OYAMA-mester a kezdetek óta látványos bemutatókat és bajnokságokat rendezett. Az egyre nagyobb népszerűségű kontinens - bajnokságok, világbajnokságok és nemzetközi tornák megszervezésével komoly lépéseket tett afelé, hogy a kyokushin karate olimpiai sportággá váljon...
A magyarországi Kyokushin Karate történeti áttekintése
A kyokushin karate magyarországi meghonosítása sensei Mészáros Attila Svédországban élő mester nevéhez fűződik. 1972-ben felkérést kapott hogy a Testnevelési Főiskolán tartson bemutatót, az akkoriban teljesen ismeretlen küzdősport, a karate bemutatása céljából /
Első lelkes tanítványai Furkó Kálmán és Adámy István voltak. Érdeklődésük ezután fordult a kyokushin karate felé. A szakmai gyakorlatot kitartó munkával szerezték meg elismert európai szaktekintélyek segítségével. Hét év eltelte, és a mestervizsgák megszerzése után alakultak meg vezetésükkel az első kyokushin karate klubok, először Budapesten, majd Székesfehérvárott, Szol- nokon és azt követően gomba módra más vidéki városokban is.
A VB-t szervező Oyama Dojo Sportegyesület 1996-ben alakult, amikor sensei Brezovai Sándor élversenyzői pályafutása bezárult. Akkor ő elhatározta, hogy energiáját és idejét a kyokushin karate oktatására kívánja fordítani.
1978-ban rendeztek első ízben hazánkban nemzetközi szintű edzőtábort, amit sensei Mészáros Attila kérésére shihan Howard Collins 5 danos angol mester vezetett, aki maga is Oyama-mester belső tanítványa (uchi-dechi) volt.
1979-ben rendezték az első zárt magyar kyokushin karate bajnokságot, Budapesten, majd ugyanebben az évben magyar delegáció utazott Japánba, a II. nyílt kyokushin karate világbajnokságra.
1980-ban ismerte el az OTSH a karatét Magyarországon hivatalos sportágnak, amelynek felügyeletére szakbizottságot hozott létre.
1982-ben a magyar csapat először vett részt az angliai Európa-bajnokságon, ahol Bódi István, középsúlyban III. helyezést ért el (ez volt a magyar válogatott első kimagasló nemzetközi teljesítménye).
1983-ban nagy sikerrel, telt ház előtt zajlott le az első IBUSZ-OYAMA Kupa, nemzetközi kyokushin karate verseny Budapesten. Ezen 15 ország, - köztük Japán is - képviseltette magát. Az IBUSZ - OYAMA Kupáknak a későbbiekben mégháromszor adott otthont a Budapest Sportcsarnok, s egyre népszerűbbé vált a nem zetközi versenyek között. Maga az alapító sosai Oyama is többször ellátogatott Budapestre, a verseny helyszínére. A legkiemelkedőbb magyar eredmény ebben az időben, Borza József teljesítménye volt, aki a 70 kg-os súlycsoportban egymás után háromszor érdemelte ki az aranyérmet.
1984 tavaszán a szakág létrehozta saját elnökségét, ekkor már 45 szakosztály működött, mintegy 5000 fővel. Az 1984-es tokiói világbajnokságon szintén részt vettek a magyar válogatott tagjai.
1987-ben, a szintén Tokióban megrendezett világbajnokságon, ismét japán meghívásra vettünk részt. Popper György, a Magyar Harcművészetek Szövetségének főtitkára és Schmitt Pál a NOB alelnöke is meghívást kapott, ahol sosai Oyama kitüntetéseket adott át kiemelkedő munkásságukért Schmitt Pálnak és Furkó Kálmánnak.
A négyévenkénti világbajnokságok mellett, évente Európa bajnokságokat szerveztek, amelynek 1989-ben Budapest adott otthont, ahol Brezovai Sándor a magyar válogatott egyetlen eredményt elért tagja -70 kg-ban bronz érmet szerzett a súlycsoportok legnépesebb, közel 50 fős mezőnyében. Ekkor Furkó Kálmán 5. dan fokozatot kapott a versenyre látogató OYAMA mestertől.
1990-ben Brezovai Sándor 4 hónapot töltött Japánban a stílusalapító Sosai Masutatsu Oyama bentlakó karate iskolájában, melyre addig magyar karatés nem vállalkozott.
1991-ben a magyar válogatott immár hagyományként vett részt a 4. Kyokushin Karate VB-n, Tokióban, ahol a 4 fős magyar csapatból sensei Brezovai Sándor a legjobb 16 közé jutásért esett ki 250 induló közül. Ami érdekesség, hogy ezeket a VB-ket súlycsoport nélkül rendezték. A VB-n a legjobb 32-be jutásért sensei Brezovai Sándor a japán bajnok Hiroki Miyake-val vívta csatáját, ahol a VB egyik leghosszabb küzdelmében diadalmaskodott. Ezzel bizonyította a magyar kyokushin karate iskola létjogosultságát a jövőben, mivel Hiroki Miyake az All Japan, súlycsoportos bajnokság 1. helyezettje, míg a súlycsoport nélküli bajnokság 4. helyezettje volt akkor.
1994-ben eltávozott közülünk sosai Masutatsu Oyama, századunk egyik legnagyobb küzdő egyénisége.
OYAMA mester halála után két évvel 1996-ban alakult meg a Magyar Tradicionális Kyokushin Karate Szövetség, az MTKKSZ, mely egy „új út” keresésének lehetőségét foglalta magába.
1996-tól kezdődően Szentesen az Oyama Dojo SE rendezte a súlycsoport nélküli magyar bajnokságot 5 éven keresztül, mely Magyarország legnagyobb knock-down karate versenyei voltak, mind díjazás, mind média megjelenés tekintetében.
2001-ben rendeztük az európai kontinens legnagyobb bajnokságát, a súlycsoportos Európa Bajnokságot, melyen közel 30 ország, 170 sportolója vett részt. Az esemnényt közel 7000 néző kísérte figyelemmel a helyszínen. Ugyanettől az évtől az utánpótlás korú versenyzőknek megrendezte az Oyama Dojo Sportegyesület az első Kyokushin-Sai (fesztivál) versenyét, mely 400-500 fős induló létszámával az ország legnagyobb gyerek karate versenyévé nőtte ki magát.
2004 -ben a magyar kyokushin karate az útkeresés lehetőségeit újra együtt gondolta és a két magyarországi alapító, Shihan Adámy, Shihan Furkó , Shihan Borza és Sensei Brezovai szervezetével közös rendezésű diákolimpiákon indította el tanítványait óriási sikerrel.
2006-ban a kyokushin 30 éves magyarországi ünnepét szintén Szentes bonyolította, melyen Sosai Oyama egyik legrégibb tanítványa, Shihan Seiji Kanamura is jelen volt.
2007-ben a Kyokushin-kan világszervezet súlycsoportos Európa Kupáját rendeztük meg Szentesen, melyet jelenlétével Kancho Hatsuo Royama is megtisztelt.
Maga a verseny az éjszakába nyúlott, de hatalmas sikert aratott, mind a nézők, mind Royama Kancho szemében.
És miért pont Magyarország? Miért pont Szentes???
Azt hiszem álmomban sem gondoltam volna, hogy egy ilyen lehetőséget megkap egy kisváros és az ottani karate klub vezetésemmel. Engedjék meg, hogy megosszam történetünket, mely Kancho Royamához és Szűcs Lajos, Szentes város alpolgármesteréhez kötődik.
2007-ben az Európa Kupa ideje alatt Szentes város vezetése vendégül látta Kancho Hatsuo Royama 9.danos mestert, a Kyokushin - kan megalapítóját. Egy polgármesteri fogadásrainvitálták a japánból érkezett világhírességet. Szirbik Imre, Szentes város polgármestere, országgyűlési képviselői teendői miatt nem tudott részt venni a fogadáson, ezért Szűcs Lajos alpolgármester úrra várt ez a nemes feladat.
Az alpolgármester úr, a maga könnyed lazaságával el is kezdte a beszélgetést a Kanchoval és kb. 3 perc után bejelentette, hogy Szentes városa világbajnokságot szeretne rendezni a Kyokushin-kan égisze alatt. Azt hittem, hogy beesek az asztal alá, hiszen ez köszönő viszonyban sem volt azzal a forgatókönyvvel, mint amit mi előre megbeszéltünk. Így a mi kanchonk először csodálkozott, majd kijelentette, ha jól sikerül az Európa Kupa, Szentes eséllyel pályázhat a 2009-es karate világjátékok megrendezésére. Az alpolgármester úr viszont továbbra is VB-t akart rendezni, mire a kancho tárgyilagosan annyit mondott, hogy amennyiben Szentesnek lesz egy 1000 fős szállodája és egy 15000 fős csarnoka, akkor eséllyel indulhat a renedző országok között. Az alpolgármester úr azonnal rávágta, hogy rendben. Én magamban számolgattam, gondolkodtam, csatornázás, járdaépítés, nagy templom felújítás van most a porondon és sehogy nem akart összeállni a dolog, de a két magas rangú vezető oly könnyedén beszélgetett tovább egyéb témákról, mintha világ életükben ismerték volna egymást.
Majd ezt követte egy sikeres Európa Kupa másnap és egy fantasztikus szeminárium. Világszervezeti vezetőnk megnézte Magyarország első számú épületét, a Parlamentet, egy kicsit hajókáztunk a Dunán és kancho a hajókázás közepén magához hívott és azt mondta, hogy ő el tudná képzelni, hogy Budapesten VB-t rendezzünk. Mire én egyből azon kezdtem gondolkozni, hogy a hajó melyik végén ’szálljak vízre’, azaz ugorjak a Dunába, mert tudom, mekkora feladat egy ilyen versenyt létrehozni, melyet rövidesen látni fognak. Az akkori álmokból egy sokkal nagyobb valóság lett, hiszen közel 19 világszervezet érdeklődik a világ legnagyobb szabású kyokushin karate versenye iránt, melyet 2009.október 2-3-4-én rendezünk meg Budapesten a Papp László Sportarénában.
Tisztelettel köszönöm Kancho Hatsuo Royamának, hogy az életem egyik nagy álmát megvalósíthatom az ő támogatásával.
Köszönetet mondok ifj. Török Ottó sport szakállamtitkárnak, Szirbik Imre polgármester és országgyűlési képviselő úrnak és Szűcs Lajos alpolgármester úrnak, az összes megjelent karate szervezeti vezetőnek, hogy megértették a kyokushin, Oyama Sosai és Royama Kancho üzenetét a világnak.
|